© Lorem ipsum dolor sit Nulla in mollit pariatur in, est ut dolor eu
eiusmod lorem
Nyírcsaholy története a XX. század
kezdetéig
Az egykori Ecsedi-láp határán, néhány
kilométerre a Bátorligeti-ősláptól,
Mátészalka tőszomszédságában, ott, ahol a
nyírségi homok belevész az Ecsedi-lápba, a
Kraszna bal partján húzódik meg
Nyírcsaholy, a Csonka Szatmár-vármegyei
kis település.
Fényes Elek így ír róla: „Roppant határ a
homokos dombokból, völgyekből, ligetes
erdőkből, rétekből áll, s rozsot bőven terem;
lápjában sok nádat vághat.”A fentiekből
kitűnik, hogy a település egyik része a
Nyírséghez, másik része az egykori Ecsedi-
láphoz tartozik. A kettő közötti határvonalat
a falu főutcája képezi.
A község hivatalos nevének helyi ejtése
Nyírcsaholy, de lakói és a környékbeliek
gyakran csak Csaholy alakban emlegetik.
A község 1270-ben a Káta nembeli
Csaholyiak birtokaként tűnik fel, (p.
Chahol) de ennél bizonyára korábban
keletkezett, mert a nemzetség XI-XII.
században Szatmárba költöző ágának ez volt
az első falva.A családtörténeti kutatások
szerint a tatárjárás előttre visszavezethető
Csaholyi család a - Szabolcs vármegyében
már a XI. században birtokos - Káta
nemzetségből származott. Lényegében véve
annak egyik ága, akik Szabolcsból
terjeszkedtek Szatmárba.
Korai központjuk az ágnak, majd a
családnak nevet adó Csaholy (Nyír-
Csaholy). Néhány korai falujuk mellé
elsősorban a XIII. század második felében
újabb és újabb birtokokat szereztek. A
Csaholyiak ősi szerzeményeik mellett ekkor
rátehették a kezüket a környék legfontosabb
közúti csomópontjára Hidaskocsordra, a
volt királyi birtokra, s ezzel helyzeti előnybe
kerültek. A Csaholyi család uradalomalakító
törekvéseihez nagyban hozzájárult az a
genetikai törvényszerűség, hogy nagyszámú
fiúval megáldott család volt. A XII. század
második felében a Csaholyi család
uradalmának birtokosai Ábrahám comes
Péter nevű fia és unokája Péterfia I. János.
Utóbbi a szolnoki ispánságot is viselte és
Csaholyi, vagy Csaholymonostori Nagy
Jánosnak nevezik okleveleink. Az 1330-
1350-es években több faluval és
részbirtokkal gyarapította az uradalmat,
mely ekkor már 20 faluból állott.
A nemzetség Csaholyban felépített
monostorát 1327-ben említik először:
Chahal monustera néven. A monostor
emléke a falu Monostoroscsaholy
elnevezésében maradt meg. A XIV. század
elején a monostoron kívül a községben is
működött plébánia egyházának Pál nevű
papja 1333-34-ben 4 garas pápai tizedet
fizetett. 1434 májusában említik a Boldog
Szűz tiszteletére emelt egyházát, s annak
György nevű plébánosát.
A település, mint a Csaholyi uradalom
központja a forgalmasabb helyek közé
tartozott és 1467 novemberében már
csütörtöki napokon vásártartási joga is volt.
Az uradalom legfontosabb települései a
családnak is nevet adó ősi központ
Monostoroscsaholy, a két vámos révhely,
Hidaskocsord és Csenger. Utóbbi ebben az
időben már lényegében mezővárosnak
tekinthető és a század későbbi évtizedeiben
a Csaholyiak birtokközpontja lett.
Az 1514. évi parasztháború ismert
szabolcsi-szatmári eseményei nem szólnak a
Csaholyi uradalom falvairól.
Melith Györgyné Csaholyi Anna 1569 tájára
tehető halálával a Csaholyi család kihalt.
.
Következő oldal
About us
FrenchHoliday.com